A tegnapi bejegyzés folytatása:
A társadalmi tőke és a kultúra összefüggése
Fukuyama Bizalom c. művében azt állítja, hogy a társadalmi tőkét, és ennek részeként a „spontán társas készséget”, mely a bizalomból származik, kulturális mechanizmusok – vallás, hagyomány vagy történelmi körülmények – hozzák létre és továbbítják. A nemzeti kultúra tehát nagyban befolyásolja, hogy egy társadalomban az egyének és a csoportok milyen bizalomszintű együttműködésekre képesek.
Francis Fukuyama (forrás: Index)
Bizalom a gazdaságban
Bizalom hiányában társadalmi szinten és vállalati szinten is az együttműködés csak „előírt” módon tud megvalósulni, azaz szabályokkal és előírásokkal. Ahol nincs bizalom, ott burjánzanak a szabályok, előírások, és ügymenetek. Ugyanakkor magas bizalomszintű társadalmak rugalmasabban szervezhetik meg a munkahelyeiket, többet adva át a felelősségből a szervezetek alacsonyabb szintjeinek, mivel az együttműködés etikai normákhoz igazodik.
A gazdaságban (is) a legfontosabb dolgokhoz bizalomra van szükség. Bizalom kell a kreativitáshoz, a tudásmenedzsmenthez és az innovációhoz. A bizalom hiánya pénzbe kerül, növeli a cég működési költségeit. Ha nem bízunk egymásban, sok ezer oldalas szerződéseket kötünk, megy rá az energiánk, időnk, és az ügyvédi költség. Ha bízunk egymásban, akkor néhány oldal is elegendő.
Bizalom hiányában a külső erőforrásokat is nehezebben fogadják el a cégek vezetői, pedig nincs olyan cég, amelynek valamely életszakaszában ne lenne szüksége külső erőforrás bevonására, azaz trénerre, tanácsadóra, coachra vagy interim menedzserre.
Magas bizalomszintű társadalmakban az együttműködés, így a gazdasági együttműködés is az etikai normákhoz igazodik. Ugyanakkor a bizalmatlanság és a korrupció szorosan összefüggnek.
Amint arról szó volt korábban, a magyar társadalom alacsony bizalomszintű: rosszul állunk társadalmi tőke vonatkozásában (is). Ez jelentősen hozzájárul gyenge versenyképességünkhöz és gazdasági teljesítményünkhöz, továbbá a lakosság általános rossz lelki és testi egészségéhez.
Nem kétséges, változtatni kell ezen. Egyetértek Felcsuti Péterrel, hogy a gazdaság valamennyi szereplőjének változnia, változtatni kell. Mindenkinek. De nem egymásra mutogatva és egymásra várva. Ha folyamatosan felmentjük magunkat valamilyen ürüggyel, akkor ne reménykedjünk, hogy valaha is nőni fog a bizalom, és ezzel együtt a társadalmi tőkénk.
(E két bejegyzés megírásához Francis Fukuyama említett művén kívül felhasználtam Skrabski Árpád – Kopp Mária A bizalom mint a társadalmi tőke központi jellemzője c. és Orbán Annamária – Szántó Zoltán Társadalmi tőke c. tanulmányait.)