Interim Menedzsment

Ez a blog az interim menedzsmentről szól. Arról a menedzsment eszközről, amit vállalatvezetőknek, tulajdonosoknak, HR vezetőknek és általában a vezetőknek érdemes és hasznos ismerni. A viszonylag könnyed, munka és ebéd közben is könnyen olvasható blog bejegyzések impulzusokat adhatnak nemcsak nekik, hanem gyakorló és leendő interim menedzsereknek.Szó lesz arról is, hogy mik ennek a piacnak az aktualitásai itthon és a nagyvilágban. Ugyanakkor tágabb értelemben az üzleti életről, szervezetekről, vállalatokról és döntéshozókról is mesél e blog írója, aki a menedzsment guruk gondolatait is becsempészi a sorok közé. A blogon elhelyezett írások az Interim Menedzser Akadémia Kft. szellemi tulajdona, azok bármilyen formában történő továbbközlése csak és kizárólag az Interim Menedzser Akadémia Kft. írásos engedélyével lehetséges!

Hirdetés

Címkék

2011 (1) akadémia (1) alázat (1) archetípus (1) arrogancia (1) athéné (1) barabási albert lászló (2) baracskai zoltán (1) bennragadás (1) bizalom (5) bizonytalanság (1) biztonság (1) bolha (3) career break (1) change management (1) charles handy (4) coach (4) családi (1) csíkszentmihályi mihály (1) daniel pink (1) díjazás (1) elefánt (3) életmód (1) elmélete (1) érettség (1) értelmes élet (1) érzelmek (1) érzelmi intelligencia (2) etika (4) etikus viselkedés (3) everest (1) felelősség (1) felelősségvállalás (1) flow (1) fukuyama (3) gladwell (1) goldenblog (3) goleman (1) gyakorlás (1) hálózatok (1) hammel&hochreiter (3) harvard business school (1) hatlépésnyi (1) heller ágnes (1) hiány menedzsment (1) hitelesség (1) interim (3) interim (1) interim menedzser (30) interim menedzser akadémia (7) interim menedzsment (20) interim menedzsment szolgáltató (3) interkulturális kommunikáció (1) iskola (1) jacques reijniers (3) karizmatikus (1) karizmatikus (1) karrier (4) képzés (6) kipróbálás (1) kiszámíthatóság (1) klein sándor (1) kompetencia (1) konferencia (2) korrupció (1) kotter (1) közösségtudatosság (1) közszféra (1) krízis (1) kultúra (1) like (1) lojalitás (1) luis urzúa (1) malcolm (1) mba (1) menedzser (1) menedzsment (1) menedzsment eszköz (1) mérő lászló (1) mestermunka (1) midlife crisis (1) milgram (1) monozukuri (1) mount (1) nagy (1) narratíva (2) nitin nohria (1) nyenrode (2) oktatás (1) önfoglalkoztató (1) önismeret (1) profi (1) projekt (1) racionalitás (1) rugalmasság (1) shakespeare (1) siker (1) sorscsapás (1) steve jobs (1) storytelling (1) stratégia (1) supply chain (1) szakdolgozat (1) szerencse (1) szolgáltatás (1) tanulás (1) tanulságok (1) társadalmi szerepvállalás (1) társadalmi tőke (2) távolság (1) tímea (1) történetmesélés (1) történetmondás (1) túlképzett (1) újrakezdés (1) üzleti egyetem (1) üzleti etika (1) üzleti iskola (3) választás (1) vállalkozás (1) vállalkozások (1) válság (1) válságmenedzsment (1) válság menedzsment (1) változás menedzsment (1) vekerdy tamás (1) velencei jolán (1) vezető (1) villanások (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • ___A___: Nagyon tetszik az írás, lehet látni hogy nemcsak öt elsütött mondat, hanem mindegyik mögött mély t... (2012.04.24. 16:15) Vállalati válságkezelési mítoszok
  • Zöldkör: Szia! Megoldódott ez a like-kérdés? Vadászom a válaszokat, de az én blogomat is érinti... Köszi!... (2011.12.20. 09:44) Eltűnt like-ok nyomában...
  • Magyari Éva: Kedves Blablax! Köszönöm a pozitív visszajelzést! Hát igen, nekem nagyon szívügyem az érzelmi inte... (2011.03.18. 09:34) Betegít a becsengetés
  • Lári: Az egyik kedves barátom így vigazstalt, amikor megszűnt a munkaköröm, hogy "semmi baj, csak kinyíl... (2011.02.17. 11:28) Újrakezdés
  • Birinéni: Bár ezeknek a fogalmaknak a pontos definícióját (már ha van olyan, és kizárólagosan érvényes nekik... (2010.08.30. 00:12) Biztonságos?

Mennyit ér a bizalom? (1.rész)

2011.08.02. 17:45 Magyari Éva

Az fn.hu-n egy sorozat olvasható –Élet a profiton túl címmel. A múlt héten Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója publikálta cikkét Profit és erkölcs címmel. Írásával egy - a mi kultúránkban - kényes és egyben nagyon fontos témához nyúlt. Azért sincs könnyű dolga, mert exbankárként  a megtépázott hírnevű bankrendszert képviseli, és mondanivalóját az Olvasók egy részénél beárnyékolhatja a bankokról való általános vélekedés. Másrészt cinikus korunkban furcsának, akár érthetetlennek tűnhetnek ezek a gondolatok. Személy szerint örülök írásának, mert úgy gondolom, bizonyos szint felett az általa felvetett kérdéseket kötelező végig gondolni, legalább magunkban.

"Viszonyunk a profithoz egyértelmű, az erkölcshöz azonban – finoman szólva – bizonytalan." - kezdi cikkét a szerző. És fontos gondolatmenetével eljut a bizalom, a társadalmi tőke fogalmához. Bár Felcsuti Péter szerint „Közhely, hogy egy ország sikerességét, versenyképességét nem annyira a természeti erőforrások, mint inkább a lakosságot jellemző bizalom, együttműködési képesség, tudás, tanulási készségek, mobilitás, normakövetési hajlandóság, egyszóval a társadalmi tőke határozza meg.” – úgy gondolom, egyáltalán nem általánosan tudott és alapértelmezett ez a kijelentés még az üzleti életben vezetőként szereplők számára sem, nemhogy szélesebb körben. Ezért foglalkozzunk egy kicsit bővebben a társadalmi tőke fogalmával!

Mi is az társadalmi tőke?

Én magam ezt a kifejezést Francis Fukuyama, amerikai filozófus, politikai közgazdász és író jóvoltából ismertem meg, Bizalom című könyvét olvasva. A társadalmi tőkére nincsen egyértelmű definíciója a tudósoknak. Fukuyama meghatározása nyomán a társadalmi tőke az emberek közti társadalmi együttműködést  (kooperációt) elősegítő,"mozgósított" informális társadalmi normák és értékek együttese, kezdve a reciprocitástól a bizalmon át egészen a valláserkölcsig.

 

 

A társadalmi tőke fogalmának a megjelenése a 20. század elejére tehető. Meghatározásának négy fő megközelítése van: antropológiai, szociológiai, közgazdasági és politológiai. A legtöbb meghatározás a bizalmat tekinti alapvetőnek a társadalmi tőke szempontjából, vagyis a bizalom a fő összetevője. A barátság, a bizalom, közös normák és célok olyan befektetésnek tekinthetők, amelyek a társadalmi együttműködést, ezen keresztül a jobb gazdasági hatékonyságot szolgálják.

Miért fontos a társadalmi tőke?

A társadalmi tőkének nagyon fontos hatásai vannak. Nem véletlen, hogy a 90-es évektől a tudományos jellegű érdeklődés mellett a társadalmi tőke koncepciója irányt megélénkült a gyakorlati, közpolitikai érdeklődés. Több kutatás megerősíti, hogy a megfelelő társadalmi tőke-készlettel rendelkező közösségekben:

  • magasabb a gazdasági növekedés
  • alacsonyabb szintű a bűnözés
  • jobb a lelki és testi egészség
  • jobb az iskolai teljesítmény.

Fukuyama és Putnam bizonyították, hogy a gazdasági prosperitás szorosan összefügg a társadalmi tőke mértékével: azokban az országokban, illetve tartományokban, ahol a társadalmi tőke magas, az emberek közötti bizalom nagy, a gazdaság is sokkal jobban működik.

A társadalmi tőke mérése

A társadalmi tőke mérése gyerekcipőben jár, és igen összetett kérdéskör. Mindazonáltal folynak a hazai és nemzetközi kutatások. A leginkább alkalmazott mérőeszközök a bizalom, a kölcsönösség és a társadalmi csoportokban való részvétel mutatóit vizsgálják. A társadalmi tőke hazai jellemzőit a Hungarostudy országos reprezentatív felmérései mutatják, melynek mutatói a bizalom, a versengő, rivalizáló attitűd, irigység, valamint a civil szervezetekben való részvétel és támogatás.

Nemzetközi felmérések szerint a legmagasabb bizalom értékeket – nem meglepő módon – a skandináv országokban találták: a norvégok 65 százaléka, a svédek 60 százaléka állítja, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni. Közép-és Kelet-Európa társadalmaiban a bizalom, elsősorban a mindenkire kiterjedő bizalom lényegesen alacsonyabb, mint a legtöbb nyugati országban, különösen alacsony a skandináv országokhoz viszonyítva. A nemzetközi és a hazai kutatások egymással összhangban megállapítják, hogy Magyarországon a társadalmi bizalmatlanság mértéke igen magas.

(folytatás következik)

Szólj hozzá!

Címkék: bizalom fukuyama társadalmi tőke

A bejegyzés trackback címe:

https://interim.blog.hu/api/trackback/id/tr623120718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.