Interim Menedzsment

Ez a blog az interim menedzsmentről szól. Arról a menedzsment eszközről, amit vállalatvezetőknek, tulajdonosoknak, HR vezetőknek és általában a vezetőknek érdemes és hasznos ismerni. A viszonylag könnyed, munka és ebéd közben is könnyen olvasható blog bejegyzések impulzusokat adhatnak nemcsak nekik, hanem gyakorló és leendő interim menedzsereknek.Szó lesz arról is, hogy mik ennek a piacnak az aktualitásai itthon és a nagyvilágban. Ugyanakkor tágabb értelemben az üzleti életről, szervezetekről, vállalatokról és döntéshozókról is mesél e blog írója, aki a menedzsment guruk gondolatait is becsempészi a sorok közé. A blogon elhelyezett írások az Interim Menedzser Akadémia Kft. szellemi tulajdona, azok bármilyen formában történő továbbközlése csak és kizárólag az Interim Menedzser Akadémia Kft. írásos engedélyével lehetséges!

Hirdetés

Címkék

2011 (1) akadémia (1) alázat (1) archetípus (1) arrogancia (1) athéné (1) barabási albert lászló (2) baracskai zoltán (1) bennragadás (1) bizalom (5) bizonytalanság (1) biztonság (1) bolha (3) career break (1) change management (1) charles handy (4) coach (4) családi (1) csíkszentmihályi mihály (1) daniel pink (1) díjazás (1) elefánt (3) életmód (1) elmélete (1) érettség (1) értelmes élet (1) érzelmek (1) érzelmi intelligencia (2) etika (4) etikus viselkedés (3) everest (1) felelősség (1) felelősségvállalás (1) flow (1) fukuyama (3) gladwell (1) goldenblog (3) goleman (1) gyakorlás (1) hálózatok (1) hammel&hochreiter (3) harvard business school (1) hatlépésnyi (1) heller ágnes (1) hiány menedzsment (1) hitelesség (1) interim (3) interim (1) interim menedzser (30) interim menedzser akadémia (7) interim menedzsment (20) interim menedzsment szolgáltató (3) interkulturális kommunikáció (1) iskola (1) jacques reijniers (3) karizmatikus (1) karizmatikus (1) karrier (4) képzés (6) kipróbálás (1) kiszámíthatóság (1) klein sándor (1) kompetencia (1) konferencia (2) korrupció (1) kotter (1) közösségtudatosság (1) közszféra (1) krízis (1) kultúra (1) like (1) lojalitás (1) luis urzúa (1) malcolm (1) mba (1) menedzser (1) menedzsment (1) menedzsment eszköz (1) mérő lászló (1) mestermunka (1) midlife crisis (1) milgram (1) monozukuri (1) mount (1) nagy (1) narratíva (2) nitin nohria (1) nyenrode (2) oktatás (1) önfoglalkoztató (1) önismeret (1) profi (1) projekt (1) racionalitás (1) rugalmasság (1) shakespeare (1) siker (1) sorscsapás (1) steve jobs (1) storytelling (1) stratégia (1) supply chain (1) szakdolgozat (1) szerencse (1) szolgáltatás (1) tanulás (1) tanulságok (1) társadalmi szerepvállalás (1) társadalmi tőke (2) távolság (1) tímea (1) történetmesélés (1) történetmondás (1) túlképzett (1) újrakezdés (1) üzleti egyetem (1) üzleti etika (1) üzleti iskola (3) választás (1) vállalkozás (1) vállalkozások (1) válság (1) válságmenedzsment (1) válság menedzsment (1) változás menedzsment (1) vekerdy tamás (1) velencei jolán (1) vezető (1) villanások (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • ___A___: Nagyon tetszik az írás, lehet látni hogy nemcsak öt elsütött mondat, hanem mindegyik mögött mély t... (2012.04.24. 16:15) Vállalati válságkezelési mítoszok
  • Zöldkör: Szia! Megoldódott ez a like-kérdés? Vadászom a válaszokat, de az én blogomat is érinti... Köszi!... (2011.12.20. 09:44) Eltűnt like-ok nyomában...
  • Magyari Éva: Kedves Blablax! Köszönöm a pozitív visszajelzést! Hát igen, nekem nagyon szívügyem az érzelmi inte... (2011.03.18. 09:34) Betegít a becsengetés
  • Lári: Az egyik kedves barátom így vigazstalt, amikor megszűnt a munkaköröm, hogy "semmi baj, csak kinyíl... (2011.02.17. 11:28) Újrakezdés
  • Birinéni: Bár ezeknek a fogalmaknak a pontos definícióját (már ha van olyan, és kizárólagosan érvényes nekik... (2010.08.30. 00:12) Biztonságos?

Mennyit ér a bizalom? (2.rész)

2011.08.03. 15:42 Magyari Éva

A tegnapi bejegyzés folytatása:

A társadalmi tőke és a kultúra összefüggése

Fukuyama Bizalom c. művében azt állítja, hogy a társadalmi tőkét, és ennek részeként a „spontán társas készséget”, mely a bizalomból származik, kulturális mechanizmusok – vallás, hagyomány vagy történelmi körülmények – hozzák létre és továbbítják.  A nemzeti kultúra tehát nagyban befolyásolja, hogy egy társadalomban az egyének és a csoportok milyen bizalomszintű együttműködésekre képesek.


 

 

 

 

 

 

 

 


Francis Fukuyama (forrás: Index)


Bizalom a gazdaságban

Bizalom hiányában társadalmi szinten és vállalati szinten is az együttműködés csak „előírt” módon tud megvalósulni, azaz szabályokkal és előírásokkal. Ahol nincs bizalom, ott burjánzanak a szabályok, előírások, és ügymenetek. Ugyanakkor magas bizalomszintű társadalmak rugalmasabban szervezhetik meg a munkahelyeiket, többet adva át a felelősségből a szervezetek alacsonyabb szintjeinek, mivel az együttműködés etikai normákhoz igazodik.

A gazdaságban (is) a legfontosabb dolgokhoz bizalomra van szükség. Bizalom kell a kreativitáshoz, a tudásmenedzsmenthez és az innovációhoz. A bizalom hiánya pénzbe kerül, növeli a cég működési költségeit.  Ha nem bízunk egymásban, sok ezer oldalas szerződéseket kötünk, megy rá az energiánk, időnk, és az ügyvédi költség. Ha bízunk egymásban, akkor néhány oldal is elegendő.

Bizalom hiányában a külső erőforrásokat is nehezebben fogadják el a cégek vezetői, pedig nincs olyan cég, amelynek valamely életszakaszában ne lenne szüksége külső erőforrás bevonására, azaz trénerre, tanácsadóra, coachra vagy interim menedzserre.

Magas bizalomszintű társadalmakban az együttműködés, így a gazdasági együttműködés is az etikai normákhoz igazodik. Ugyanakkor a bizalmatlanság és a korrupció szorosan összefüggnek.

 

Amint arról szó volt korábban, a magyar társadalom alacsony bizalomszintű: rosszul állunk társadalmi tőke vonatkozásában (is). Ez jelentősen hozzájárul gyenge versenyképességünkhöz és gazdasági teljesítményünkhöz, továbbá a lakosság általános rossz lelki és testi egészségéhez.

Nem kétséges, változtatni kell ezen. Egyetértek Felcsuti Péterrel, hogy a gazdaság valamennyi szereplőjének változnia, változtatni kell. Mindenkinek. De nem egymásra mutogatva és egymásra várva. Ha folyamatosan felmentjük magunkat valamilyen ürüggyel, akkor ne reménykedjünk, hogy valaha is nőni fog a bizalom, és ezzel együtt a társadalmi tőkénk.

(E két bejegyzés megírásához Francis Fukuyama említett művén kívül felhasználtam Skrabski Árpád – Kopp Mária A bizalom mint a társadalmi tőke központi jellemzője c. és Orbán Annamária – Szántó Zoltán  Társadalmi tőke c. tanulmányait.)

Szólj hozzá!

Címkék: bizalom fukuyama társadalmi tőke

A bejegyzés trackback címe:

https://interim.blog.hu/api/trackback/id/tr13123014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.