Az elmúlt két évben sokat nőtt az interim menedzsment ismertsége a döntéshozók, cégtulajdonosok, HR vezetők és menedzserek körében. Ez a jó hír. A rossz hír viszont az, hogy azok közül, akik ismerik, sokan még mindig nem próbálják ki, akkor sem, amikor vállalatuk helyzetében az interim menedzsment jó megoldás lenne. Nem akarják, nem szeretnék, vagy nem merik kipróbálni… valamelyik ezek közül.
Miért nem próbálják ki többen és mitől, hogyan válhat hitelessé egy ma még hazánkban nem rutinszerűen használt menedzsment eszköz? Ennek végig gondolására tesz kísérletet ez a blogbejegyzés.
1. Drága?
Az egyik gyakran hangoztatott érv az interim menedzsment ellen, hogy drága. Az interim menedzserek díjazásáról nemrég írtam egy cikket, amiben részletesen válaszoltam erre a kifogásra. Itt most csupán annyit ismételnék meg ebből, hogy az interim menedzser díjazásának van egy mérhető és egy nem mérhető dimenziója. A mérhető oldalt illetően egy Excel táblában érdemes összeállítani mindazokat a költségelemeket, amelyeket egy munkáltató fordít alkalmazott vezetőjére. Így kiszámítható, hogy mennyibe kerül egy alkalmazott vezető egy napra. Nagy meglepetések érhetik a cégeket, mivel sokszor előfordul, hogy a cégek maguk sincsenek tisztában azzal, mennyit fordítanak saját vezetőjükre. Fontos azonban az Excel táblán túlra is tekintenünk. Ez pedig arról az egyszerű kérdésről szól, hogy: van-e alkalmas (azaz szabad kapacitással bíró, megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező) erőforrás házon belül vagy nincs? Ha nincs, akkor nincs mit számolgatni…
2. Túl általános?
Hiányoznak a konkrétumok? Konkrét esetek? Esettanulmányok? Egyszer egy interim menedzser jelölt elég haragosan azt mondta nekem: „Nincs is ilyen, hogy interim projekt. Csak beszélnek róla. Voltam interjún, aztán mégsem kaptam semmilyen projekt lehetőséget.” Az egy órás beszélgetés végére szerencsére az illető belátta, hogy kicsit elhamarkodottan ítélkezett. Mindazonáltal nekem tanulságos volt a beszélgetés nyitánya. Egyrészt megerősítette azt, hogy nagyon kevés a piacon látható, hallható, olvasható konkrétum, ami ilyen típusú következtetések levonását is okozhatja. Másrészt pedig fontos, hogy megértsék az interim menedzserek, illetve interim menedzser jelöltek:abból, hogy valaki egy beszélgetés után nem kap azonnal projekt megbízatást, nem szabad azt a következtetést levonni, hogy akkor ez a piac nincs is. Ennél nagyobb alázat kéretik az interim menedzserektől.
Az a feltételezésem, hogy a bizalom építéséhez több konkrétum kellene erről a piacról. Jelenleg azt se tudjuk, mekkora ennek a piacnak a mérete. Nagyon kevés olyan eset van, amikor az ügyfelek nyíltan kiállnak, és elmesélik, náluk hogyan zajlott az interim projekt, mire használták, milyen megoldást szállított számukra, mik a tanulságok.
3. Kulturális beállítódás?
Mindig visszatérek a kultúra kérdéséhez. Mi magyarak gyanakvóak vagyunk a külsőssel szemben, hiszen az „gyütt-ment”, úgy se tudhatja. És a nyitottság már értelemben sem az erősségünk. Ha egy cégnek gondja van, arról kifelé nem beszél. Nehogy már azt gondolják, hogy… Mindig a hollandokat szoktam ellenpéldaként felhozni. Egy holland cég nyugodt szívvel beszél a gondjairól. Világosság teszi, hogy hol, melyik területen van gondja, ezt kommunikálja, és keresi rá a megfelelő megoldást.
4. Megbélyegzés?
Azt a véleményt is hallottam már, hogy az interim menedzsmentnek az a híre, hogy csak súlyos helyzetben, válságban lévő cégek veszik igénybe. Ezért, akiknek ez a - pontatlan - ismerete van az interim menedzsmentről, hallani sem akarnak róla, mondván, nehogy azt higgye róluk a piac, a versenytársak, az ügyfelek, hogy nagy bajban vannak.
Újra és újra le kell szögezni: az interim menedzsment nem egyenlő a válságmenedzsmenttel. Igen, arra is alkalmas, vagyis tűzoltásra is, de nem kizárólagosan. Hadd emlékeztessek mindenkit az angol Executive Online Interim Reportjában található meghatározásra, miszerint az interim menedzsment érett, professzionális, lényeges gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező menedzser biztosítása erőforrás hiány átmeneti pótlása, vagy speciális üzleti eredmény elérése céljából, meghatározott időtartamon belül.
5. Ki kell próbálni?
Ha kipróbálunk valamit, és jó élményünk van a kipróbálás tárgyával kapcsolatban, akkor elkezdünk bízni benne. Ha egy új étteremben vacsorázunk, és nem vagyunk elégedettek, akkor legfeljebb nem megyünk újra oda. Pár ezer forintunk bánta. Az interim menedzsment esetében a tét egy kicsit nagyobb. Vajon egy 1 - 2 hetes próba időszak megnyugtatná-e az ügyfeleket? Egy hét alatt meg lehet győződni arról, hogy az interim menedzser tényleg rendelkezik a szerződésben lefektetett projektfeladat elvégzéséhez szükséges kvalitásokkal, vagyis az ügyfél bízhat abban, hogy sikeres lesz a projekt.
Érdeklődéssel várom az ügyfelek, interim menedzserek, szolgáltatók, e szakma iránt érdeklődők véleményét akár hozzászólások, akár nekem címzett emailek formájában. Tegyünk együtt annak érdekében, hogy az ügyfelek merjenek bízni ebben az eszközben, ami nem csodafegyver ugyan, de megfelelő helyzetben és megfelelő módon alkalmazva jó megoldás lehet!
