Az élet sokszor ad témát és ihletet egy blog bejegyzéshez.A minap egy multinacionális cég benzinkútjánál tankoltam, és a benzinkutas nem azt tankolt, amit kértem, hanem egy másik fajta benzint, aminek történetesen magasabb az ára. Mindez fizetéskor derült ki (tankolásnál nem álltam az autó mellett, így nem láthattam). A benzinkutas azonnal elismerte a hibát, és elnézést kért. A pénztáros hölgy viszont nagyon „érdekesen” reagált. Közölte velem: „Úgyis ki kell fizetnie.” Fáradt voltam, késő volt, így nem álltam le erősködni. Annyit mondtam neki, hogy a cégnek rendelkeznie kellene ilyen esetekre valamilyen leszabályozott ügymenettel (nem ejtettem ki a számon, hogy multiéknál SOP-nek, azaz Standard Operating Procedure-nek hívjuk ezt), amivel az ilyen típusú hibát kezelik, illetve orvosolják. Erre ő gúnyos, lekicsinylő mosollyal az arcán: „Ugyan már, ennek a cégnek?” Számomra, aki vállalatokkal, menedzsmentekkel, cégvezetőkkel foglalkozom talán ez volt a legmegdöbbentőbb az egész történetben. Egy ügyfélnek lesajnálóan nyilatkozni a saját cégemről, a kenyéradó gazdámról. Hol itt a lojalitás?
A szuperhős lojalitása
2009.11.30. 14:14 Magyari Éva
Az interim menedzserekkel kapcsolatban, mondván, hogy ideiglenes dolgoznak egy szervezet számára, felmerülhet a lojalitás kérdése. Ez arról jut eszembe, hogy amikor 2006 nyarán interjúkat készítettem interim menedzserekkel és őket igénybe vevő ügyfelekkel, az egyik ügyfél hiányolta az interim menedzser részéről az ügyfél céggel való azonosulást.
Mi is az a lojalitás? A lexikon nyelvén: hűségen alapuló kapcsolat, amely eszményhez, személyhez, intézményhez, munkahelyhez vagy államhoz, párthoz, hatalomhoz való viszonyban fejeződik ki. Itt és most a céghűségről beszélek. A lojalitása fogalmába beletartozik az is, hogyan beszélünk idegenek – ideértve az ügyfeleket – előtt a munkahelyünkről.
Szerintem a lojalitás fogalma átértékelődött. Régen összefüggött azzal is, hogy mennyi időt töltött el valaki egy cégnél. Régen, amikor is az alkalmazotti állások kiszámíthatóak és biztosak voltak, amikor még lehetett hosszú távon gondolkodni a munkahelyet illetően. A 21. század elejére, mint annyi minden, ez is megváltozott. Nem az a lojalitás, ha valaki egy munkahelyen 20 évet eltölt. Biztos a kedves Olvasó is ismer olyan embereket, akik sok éve dolgoznak egy munkahelyen, és állandóan szidják azt. Akkor ők most lojálisak?
A mennyiségi megközelítés helyett inkább a minőségi szempontokra kellene figyelnünk. Úgy gondolom, a lojalitás ma azt jelenti, hogy éppen akkor és ott, amikor és ahol dolgozom, a tudásom legjavát adom, a lehető legmagasabb színvonalon végzem a munkámat. És ez elvárás az interim menedzsertől is. Nevezzük őt egyszerűen szuperhősnek, aki jön, lát, cselekszik és győz.
A profi interim menedzsernek meg kell találnia a lojalitás arany középútját. A szerződött időtartamra lojálisnak kell lennie az ügyfél céghez: az ő érdekeit kell szolgálnia, tapasztalatai, tudása, képességei legjavát adva. Ugyanakkor – ügyfele érdekében – nem szabad, hogy a lojalitás azt jelentse, beleolvad a szervezetbe, elveszítve külsős rálátását az ügyfél cégre.
Igen, a szuperhős is lojális. Az ő lojalitása határozott időre, adott projektre szól.
2 komment
Címkék: lojalitás interim menedzser
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://interim.blog.hu/api/trackback/id/tr831563403
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
konczpetya 2010.01.07. 09:54:02
Nagyon fontos felvetés. Szerintem még cégvezetők is összetévesztik a lojalitást valami mással, például szerintem az elkötelezettségel, de angolul még jobb: "comitment". A lojalitás kétélű. Ha lojális vagyok a céghez akkor mindent megteszek, hogy ott is dolgozhassak, és ebbe beleérthető sok minden ami a cég szaámára nem értékes, sőt káros. Az elkötelezett alkalmazott/interim/konzulens egy konkrét dolog mellet kötelezi el magát, pl cég misszió, adott feladat (ami egy interim esetében lehet egy fájdalmas de szükséges leépítés is). A misszió melleti elkötelezettségre van egy jó példám. 1983-ban az ausztrálok elhódították az America's Cup-ot (tengeri vitorlázás Forma 1-e) a védő, Denis Conner által vezetett amerikai csapattól, és ezzel először a kupa története alatt kikerült a trófea amerikából. Deniss Conner a következő versenyre úgy kereste a csapattagokat, hogy a belépő követelmény volt: "Comitment to the comitment". Visszaszerezték a kupát. Egy interim esetében erről van szó. Elkötelezem magam ahhoz az elkötelezettséghez, hogy az ügyfelem/megbízóm problémája megoldására tett kötelezettségvállalásomat teljesítem. Nem arról van szó csak, hogy a legjobb tudásom alapján dolgozom, részt veszek, jelen vagyok, hanem: teljesítek. Ez a szép és egyben a nehéz ebben a munkában.
Magyari Éva 2010.01.12. 09:57:19
@konczpetya:Köszönöm az értékes hozzászólást!Igen, valóban érdemes elgondolkoznunk a lojalitás és az elkötelezettség különbségén. A lojalitás fogalma általános értelemben korrekt, kifogástalan magatartás valaki vagy valami iránt. Pont a minap olvastam, hogy valamelyik BKV-s szakszervezeti vezető azt nyilatkozta a buszvezetők nem legális múlt heti sztrájkjával kapcsolatban, hogy "megszűnt a dolgozók lojalitása". Vagyis már nem kifogástalan a cég iránti magatartásuk. De ettől még ott szeretnének dolgozni a jövőben is (gondolom).
Nagyon tetszik a "commitment to the commitment"! Érdemes megjegyezni.
Nagyon tetszik a "commitment to the commitment"! Érdemes megjegyezni.
