Az fn.hu-n egy sorozat olvasható –Élet a profiton túl címmel. A múlt héten Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója publikálta cikkét Profit és erkölcs címmel. Írásával egy - a mi kultúránkban - kényes és egyben nagyon fontos témához nyúlt. Azért sincs könnyű dolga, mert exbankárként a megtépázott hírnevű bankrendszert képviseli, és mondanivalóját az Olvasók egy részénél beárnyékolhatja a bankokról való általános vélekedés. Másrészt cinikus korunkban furcsának, akár érthetetlennek tűnhetnek ezek a gondolatok. Személy szerint örülök írásának, mert úgy gondolom, bizonyos szint felett az általa felvetett kérdéseket kötelező végig gondolni, legalább magunkban.
"Viszonyunk a profithoz egyértelmű, az erkölcshöz azonban – finoman szólva – bizonytalan." - kezdi cikkét a szerző. És fontos gondolatmenetével eljut a bizalom, a társadalmi tőke fogalmához. Bár Felcsuti Péter szerint „Közhely, hogy egy ország sikerességét, versenyképességét nem annyira a természeti erőforrások, mint inkább a lakosságot jellemző bizalom, együttműködési képesség, tudás, tanulási készségek, mobilitás, normakövetési hajlandóság, egyszóval a társadalmi tőke határozza meg.” – úgy gondolom, egyáltalán nem általánosan tudott és alapértelmezett ez a kijelentés még az üzleti életben vezetőként szereplők számára sem, nemhogy szélesebb körben. Ezért foglalkozzunk egy kicsit bővebben a társadalmi tőke fogalmával!
Mi is az társadalmi tőke?
Én magam ezt a kifejezést Francis Fukuyama, amerikai filozófus, politikai közgazdász és író jóvoltából ismertem meg, Bizalom című könyvét olvasva. A társadalmi tőkére nincsen egyértelmű definíciója a tudósoknak. Fukuyama meghatározása nyomán a társadalmi tőke az emberek közti társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő,"mozgósított" informális társadalmi normák és értékek együttese, kezdve a reciprocitástól a bizalmon át egészen a valláserkölcsig.
A társadalmi tőke fogalmának a megjelenése a 20. század elejére tehető. Meghatározásának négy fő megközelítése van: antropológiai, szociológiai, közgazdasági és politológiai. A legtöbb meghatározás a bizalmat tekinti alapvetőnek a társadalmi tőke szempontjából, vagyis a bizalom a fő összetevője. A barátság, a bizalom, közös normák és célok olyan befektetésnek tekinthetők, amelyek a társadalmi együttműködést, ezen keresztül a jobb gazdasági hatékonyságot szolgálják.
Miért fontos a társadalmi tőke?
A társadalmi tőkének nagyon fontos hatásai vannak. Nem véletlen, hogy a 90-es évektől a tudományos jellegű érdeklődés mellett a társadalmi tőke koncepciója irányt megélénkült a gyakorlati, közpolitikai érdeklődés. Több kutatás megerősíti, hogy a megfelelő társadalmi tőke-készlettel rendelkező közösségekben:
- magasabb a gazdasági növekedés
- alacsonyabb szintű a bűnözés
- jobb a lelki és testi egészség
- jobb az iskolai teljesítmény.
Fukuyama és Putnam bizonyították, hogy a gazdasági prosperitás szorosan összefügg a társadalmi tőke mértékével: azokban az országokban, illetve tartományokban, ahol a társadalmi tőke magas, az emberek közötti bizalom nagy, a gazdaság is sokkal jobban működik.
A társadalmi tőke mérése
A társadalmi tőke mérése gyerekcipőben jár, és igen összetett kérdéskör. Mindazonáltal folynak a hazai és nemzetközi kutatások. A leginkább alkalmazott mérőeszközök a bizalom, a kölcsönösség és a társadalmi csoportokban való részvétel mutatóit vizsgálják. A társadalmi tőke hazai jellemzőit a Hungarostudy országos reprezentatív felmérései mutatják, melynek mutatói a bizalom, a versengő, rivalizáló attitűd, irigység, valamint a civil szervezetekben való részvétel és támogatás.
Nemzetközi felmérések szerint a legmagasabb bizalom értékeket – nem meglepő módon – a skandináv országokban találták: a norvégok 65 százaléka, a svédek 60 százaléka állítja, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni. Közép-és Kelet-Európa társadalmaiban a bizalom, elsősorban a mindenkire kiterjedő bizalom lényegesen alacsonyabb, mint a legtöbb nyugati országban, különösen alacsony a skandináv országokhoz viszonyítva. A nemzetközi és a hazai kutatások egymással összhangban megállapítják, hogy Magyarországon a társadalmi bizalmatlanság mértéke igen magas.
(folytatás következik)
