Többek között a világgazdasági válság is hozzájárult ahhoz, hogy Európa nyugati részén és az Egyesület Államokban több fórumon is felvetik az üzleti iskolák felelősségét. Persze a kérdés már ott kezdődik, hogy ki mit ért üzleti iskola alatt. Nos, az MBA kurzusokat mindenképpen ezekhez sorolhatjuk.

Most ne menjünk bele abba, hogy híre ellenére nagyon mást jelent az MBA attól függően, hogy melyik intézmény keretében zajlik. Többen emlékszünk, hogy a 90-es években itthonról számos menedzser kiment az Egyesület Államokba MBA kurzust elvégezni, és aztán a névjegykártyájukra is ráírták. Aztán itthon is rákaptak a különböző oktatási intézmények ezekre a képzésekre. Sok tévképzet és reménykergetés kapcsolódik az MBA-hez, és valljuk be, híre, fénye jelentősen megkopott.

A válság sok mindenre lehetőség. Például arra is, hogy az üzleti iskolák végig gondolják felelősségüket és azt, hogy milyen irányba változtassanak.

A Harvard Business Review tavaly októberi számában pont erről írt egy önvizsgálatot tartó cikket az Apple University dékánja A végső felelősség az üzleti iskoláké címmel. Joel Podolny azt írja:„Ha az amerikai üzleti iskolák nem változnak meg gyökeresen, a társadalomban az a vélemény alakul ki, hogy az MBA-diplomások munkája kizárólag saját önző érdekeiket szolgálja.”

A szerző, akik maga is a Harvard Business Schoolon tanított korábban, három szempontból is elismeri az üzleti iskolákat ért kritikákat, és ezekért dühös: 

1.) Az üzleti iskolák nem szentelnek kellő figyelmet az etikai szempontoknak, és az értékalapú vezetésnek.

2.) A menedzsmentfeladatok funkciók szerinti felosztása megakadályozza, hogy az egyetemi oktatók átfogóan lássák az MBA-diplomások előtt álló kihívásokat.

3.) A tudományos élet sok szereplője nem kíváncsi arra, mi folyik valójában a vállalatokon belül. Ehelyett inkább olyan elméleti modellek felállításával foglalkoznak, amelyek érthetetlenné teszik, nem pedig megvilágítják, hogyan működnek a vállalatok.

Podolny dékán a cikk további részében azt vázolja fel, mit és hogyan kéne megváltoztatni. Véleménye szerint az üzleti iskoláknak újra kell definiálniuk magukat.

A McKinsey Quarterly januári számában „véletlenül” hasonlóképpen az üzleti képzés átalakításáról van szó. A szerkesztő Blair Shepparddal, a Duke University Fuqua School of Business dékánjával beszélget: 

Az interjúból a következők ragadták meg a figyelmemet. Először is: mit mond a felvevő piac, vagyis a vállalatok számára toborzók? „Olyanokra van szükségünk, akik azonnal relevánsak, mert nem tudjuk magunknak megengedni a tréning költségeket. Olyanokra, akik nemcsak koncepcionálisan alkalmasak, hanem gyakorlati szempontból is azonnal felhasználhatók. Továbbá másfajta személyre van szükségünk. Olyanra, aki inkább vezető, de egyúttal alázatos is.”

A dékán arról is beszél, hogy az üzleti iskolákat iparként szemléli, ahol jelentősen szélesebb termék variáció lesz a jövőben, mint manapság. Specializáció fog megjelenni, akár szektorra, akár sajátságos probléma területekre.

Miért írok minderről? Azért, mert úgy vélem, itthon is végig kell gondolnunk ezeket a felvetéseket, legyünk bár hallgatói, avagy oktatói szerepben.