A Capital Research 2010-es kutatása alapján a magyar emberek legjobban Egerszegi Krisztinában bíznak. Mítoszának fontos eleme a hitelesség – magyarázza Dr. Síklaki István szociálpszichológus. Tizennégy évesen picike, törékeny, mosolygós kislányként győzte le a nagydarab keletnémet úszónőket. Az ő nimbusza óriási bizalmi tőke, mögötte áll teljesítményének vitathatatlan hitelessége.
Síklaki István szerint az ítéletünket számos sztereotípia befolyásolja. A sporthoz, a sportolókhoz az átlagember nem kapcsolja hozzá a csalás, átverés fogalmát. Éppen ellenkezőleg. A sporthoz a fair play képzete társul, a valódi teljesítmény megbecsülése. Arról, aki ezt sikeresen képviseli, szívesen elhisszük, hogy a hétköznapi életben is nyíltszívű és becsületes. Nem véletlen tehát, hogy az első tíz helyezett között hat sportoló szerepel.
Erről Nagy Tímea jut eszembe, aki az Interim Menedzser Akadémia legutóbbi üzleti reggelijének volt a vendége. A kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó szerénysége lenyűgöző volt. Az alázatos hozzáállás mellett érződött az az elszántság, hogy mindent megtesz a felkészülés során és a versenyen a győzelemért. Nagyon tetszett, hogy a győzelemre való törekvés nem jelenti számára az esetleges vereség letaglózó erejét. Másnap új nap van, és megyünk tovább.
Bizalom: Francis Fukuyama, amerikai politikai közgazdász, a Johns Hopkins Egyetem professzora erről közel 600 oldalt írt. Bizalom kell szinte mindenhez: az üzletelésben és az életben egyaránt.
Miről szól a bizalom? Arról, hogy megbízunk-e egymásban annyira, hogy vállaljuk az együttműködéssel járó kockázatot. Fukuyama szerint a társadalmi tőkét, és ennek részeként a „spontán társas készséget”, mely a bizalomból származik, kulturális mechanizmusok – vallás, hagyomány vagy történelmi körülmények – hozzák létre és továbbítják. A nemzeti kultúra tehát nagyban befolyásolja, hogy egy társadalomban az egyének és a csoportok milyen bizalomszintű együttműködésekre képesek. Bizalom hiányában társadalmi szinten és vállalati szinten is az együttműködés csak „előírt” módon tud megvalósulni, azaz szabályokkal és előírásokkal. „Ugyanakkor magas bizalomszintű társadalmak rugalmasabban szervezhetik meg a munkahelyeit, többet adva át a felelősségből a szervezetek alacsonyabb szintjeinek, mivel az együttműködés etikai normákhoz igazodik.”-írja Fukuyama Bizalom című munkájában.
Az üzletelésben a legfontosabb dolgokhoz bizalomra van szükség. Bizalom kell a kreativitáshoz, a tudásmenedzsmenthez és az innovációhoz. És tegyük hozzá: a bizalom hiánya pénzbe kerül, növeli a cég működési költségeit. A bizalom egy olyan folyamatban jön létre, amely a kapcsolaton múlik. Ha az interim menedzser hatékonyan akar dolgozni, szüksége van a bizalomra. Mivel kívülállóként érkezik a szervezetbe, vélhető, hogy bizalmatlansággal találja magát szemben. Az interim menedzser nyitottan és aktívan érkezik – de a bizalmat nem kapja készen. A szervezet tagjai elzárkózóan és gyanakvóan fogad(hat)ják. Bizalmatlan légkörben lehet, de nem érdemes dolgozni.
Egy profi interim menedzser tudatosan kell törekedjen a bizalom építésére, mely nem alakul ki egyik pillanatról a másikra. Ha az interim menedzser nem tud kapcsolatokat építeni, magát és szerepét elfogadtatni, a szervezet ellenállása kockáztathatja az interim projekt célkitűzéseinek elérését. A kapcsolat építése a türelmes megfigyelésen, megismerésen, meghallgatáson keresztül zajlik - mindkét irányba, kölcsönösen. Az interim menedzser úgy tud bizalmat kelteni és ellenállásokat kezelni, ha megfelelő szakmai hitelességgel, személyiségével és kommunikációjával eléri, hogy a szervezet tagjai akklimatizálják. A bizalomnak több szinten kell kiépülnie, függően attól, hogy kikkel dolgozik együtt az interim menedzser.
Bizalom és hitelesség. Szoros összefüggnek. Abban tudok megbízni, aki hiteles számomra.
