Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisgyerek, akinek azt mondták, hogy tanuljon szépen az iskolában, aztán érettségizzen le, majd szerezzen egy diplomát és ezzel már mindent fog tudni ahhoz, hogy a munkahelyén nyugdíjas koráig elboldoguljon. Nos, ez tényleg már csak a mesében van így, a harmadik évezred elején, a valóságban nyugodtan elfelejthetjük.
A Lifelong Learning tényleg alapértelmezés már. A folyamatos képzés, tanulás természetes részévé vált, pontosabban kéne, hogy váljon a felnőtt létnek, valószínűleg minden szakmában. Néhány évvel ezelőtt hallottam, hogy a tudás (értsd: világ „össz tudása”) 5 évente megduplázódik.
Sok útja, módja van annak, hogy valaki képezze magát: lehet posztgraduális és egyéb képzéseken, work-shopokon résztvenni, lehet konferenciákra járni, lehet szakmai műhelymunkákban résztvenni. A számtalan lehetőségből a színvonalas és valódi tartalommal bíró opció kiválasztása az egyén felelőssége.
A vállalatokkal, menedzsmentekkel foglalkozó coachok, tanácsadók és interim menedzserek számára különösen fontos, hogy folyamatosan képezzék magukat, frissítsék tudásukat, olvassanak szakmai témájú cikkeket, könyveket, nyomon követve a menedzsment guruk gondolatait.
E szakmákban tevékenykedők figyelmét hívom fel egy japán tanulmányútra, mely monozukuri megismerésére ad módot. De mielőtt bárki azt hinné, hogy esetleg egy japán motorfajtáról van szó, Gurabi Attila üzleti coachot idézem: „Monozukuri a japán termelés művészete, vagy termelésmenedzsment művészi színvonalon. Nagyon sok vállalat a válság kedvezőtlen hatásainak kezeléseként a képzések és tanácsadások (a coachingról már ne is beszéljünk) költségeit nyírbálja meg. Hibásan! A dolgozók képzése, tudásának gyarapítása, szemléletének fejlesztése nem költség, hanem erőforrás-növelés. Befektetés, mégpedig a legjobb hosszútávon. A jó gondolkodás jó dolgokhoz vezet. Ez elég egyszerű üzleti egyszeregy, de megvalósítani nehezebb. A Toyota filozófiájában a minőség a gondolkodás eredménye és a mód, ahogy tesszük a dolgunkat. Alapkövetelmény a siker eléréséhez a problémák helyes megoldásának megtanulása. A monozukuri egy filozófia, - amely szószerinti fordításban japánról „mono” – termékek „tsukuri” – előállítás, gyártás – azt a szemléletet fejezi ki, hogy az emberek fejében dől el, milyen minőséget gyártanak. A zéró hiba elérhetetlen, de legalább törekedni kell annak elérésére.”
Vajon mennyire tartjuk természetesnek kis hazánkban, hogy egy interim menedzser, coach vagy üzleti tanácsadó bevételének bizonyos százalékát önmaga fejlődésére, képzésére, tudásának gyarapítására fordítsa?